Év végi madarászás

Az enyhülés nem jó a madarászásnak, ilyenkor a fajok egy kicsit leegyszerűsödnek. Most is úgy csináltuk, hogy egy-két órát a madárlesben töltöttünk fotóstársammal, majd átmentünk a közelben lévő Kána-tóhoz. A hó sajnos teljesen elolvadt, sokszor igazából csak kikapcsolódni megyek ki kedvenc leskunyhómhoz. A beülő fát variáltuk meg egy kicsit – a befúrt lyukakba mandulát helyezünk el tollas barátainknak és a teavajból is rakunk oda egy kis csemegét. A fotókból úgy látom vissza, örültek neki azért. 
Az idei utolsó látogatásunkból állítottam össze pár fotót kedves Olvasóimnak.
 
 
Csuszkának tetszett a kirakott mandula…

És azt mondta jó a kaaaaja 🙂

Széncinege is többször visszajárt…

Egyik harkály körülbelül 15 percet dolgozott a fán…

Barátcinegét nehéz lefotózni.. Egyszer ott van, aztán….

Közép fakopáncs is odaszokott a leshez…

Meggyvágó folyamatosan jön és lakomázik…

Ha madár lennék én is szeretném…

Mint ahogy ő is…

Egyik fent, másik lent…

Viszonylag ő is sokáig ott volt… A készlet fogyott rendesen…

Még egy utolsó fotó erről a szép madárkáról…

A “terülj, terülj asztalkámról…

És az egyik kedvenc cinegémről a barátcinegéről…

 

Utána kiugrottunk a közeli Kána-tóhoz. Jó ott egy egészségügyi sétát tenni, figyelni a természetet. Sajnos azon mindig elszomorodom, hogy mennyi szemét van ott… Viszont a tásokat igazi kikapcsolódás fotózni…
 
Morcosan…

Csábító a tekintete…

Csörgő réce úszkált közben…

Vízityúkot vettünk észre…

Tőkés réce tojó közeledett felém…

 

Meseszépek voltak…

Befejezésül egy vörös vércse… 

 

 

This entry was posted in Egyéb kategória and tagged , , , , , , .

Post a Comment

Your email is never published nor shared. Required fields are marked *

*
*